Gyermekgondozási díj (gyed)
A gyermekgondozási díj a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás.
Az egészségbiztosítás ellátásai keretében, 2000. január 1-jétől ismételten gyermekgondozási díj (gyed) folyósításával pótolható a gyermekét otthon gondozó, nevelő – biztosítási jogviszonnyal és egyéb, itt ismertetett jogosultsági feltételekkel rendelkező – szülő jövedelem kiesése. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, a kötelező egészségbiztosítás keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, és külön felhívjuk a figyelmet, hogy nem azonos a hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredő, alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozási segély (gyes) elnevezésű ellátással.
Ki jogosult a gyed-re?
A gyed jogosultság időtartama
A gyed összege
A gyed igénylése
A gyed folyósítása
Jogorvoslat
Méltányosság
Ki jogosult a gyed-re?
A 2010 május 1-jét követően született gyermekekre tekintettel igénybe vehető gyed jogosultsági feltételeként szükséges előzetes biztosítási idő – főszabály szerint – 365 napra emelkedett. Ez alapján gyermekgondozási díjra jogosult:
a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat kérelmező személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.
Elhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2010. május 1-jén már folyamatban levő ügyekben (a már benyújtott kérelmekre) és a 2010. május 1-je előtt született gyermekekre tekintettel igényelt ellátásra vonatkozóan a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, akkor is, ha a kérelmet 2010. május 1-jét követően nyújtják be az egészségbiztosítóhoz.
Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői jogviszonyban áll, annak a gyermekgondozási díj időtartamára a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kell kérni.
A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
A jogosultság fennállása vizsgálatánál szülőnek kell tekinteni:
a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat, bejegyzett élettársat,
azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
a gyámot.biztosítási idő számítása
Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz folyósításának idejét,
a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,
ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, vagy
ha munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét, vagy
ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (rendszeres pénzellátás: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, nyugdíjszerű ellátás, baleseti táppénz, hadi-és nemzeti gondozottak pénzellátása, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, stb.). Nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, illetve aki vállalkozói- vagy munkanélküli járadékot, vagy álláskeresést ösztönző juttatást kap.
ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletbe) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
Aki a gyermek gondozása ellenére a keresetét részben megkapja, annak csak az elmaradt keresete után jár a gyed.
A gyed-re jogosult szülő körülményeiben bekövetkezett olyan változásokat, amelyek következtében e felsorolás szerint már nem lenne jogosult az ellátásra, a változást követő 5 napon belül a gyermekgondozási díjban részesülő személynek be kell jelenteni a folyósító szervhez.
Választás a különböző pénzbeli ellátások közt
Abban az esetben, ha a szülő ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre/baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre/gyedre is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha a szülő ezen ellátások folyósítása idején újabb ellátásra 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
válik jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván felvenni, akkor az új ellátást a választás napjától, a korábbi ellátás folyósításának beszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani.
Ha a szülő egyidejűleg gyermekgondozási segélyre/gyermeknevelési támogatásra és táppénzre/gyedre/terhességi-gyermekágyi segélyre/baleseti táppénzre is jogosult lenne, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Ha a választott, új ellátás a gyed, akkor a kérelmet a munkáltatónál, ha a választott új ellátás a gyes/gyet, akkor azt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál kell bejelenteni, az addig folyósított ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást.
A szülők közös háztartásában élő gyermeke után, ha az egyik szülő táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, vagy gyermeknevelési támogatást vesz igénybe, a másik szülő gyermekápolási táppénzre kizárólag akkor szerezhet jogosultságot, ha a felsorolt ellátás(oka)t nem ugyanazon gyermek után állapították meg.
Választás egyes ellátások közt/a választás napjának meghatározása
A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt ezen ellátások között – a jogosultsági feltételek fennállta esetén – az ellátásra jogosult személy választhat.
Ezen ellátások közti választás esetén a választott (új) ellátás iránti kérelmet az újonnan választott ellátásra illetékes – egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv (táppénz, tgys, gyed) vagy az államkincstár (gyet, gyes) – szervéhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló (régi) ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. Ha a beszüntetni kért ellátás és a választott új ellátásra más-más szerv illetékes, a régi ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet az arra illetékes szervhez továbbítja a hatóság.
Tehát, ha a választott, új ellátás a gyed/tgys, akkor a kérelmet a munkáltatónál (vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél), ha a választott új igény a gyes/gyet, akkor azt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál kell bejelenteni, az addig folyósított ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.
A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. 2011. január 1-jétől a választás napjának a biztosított, illetve a szülő által megjelölt napot kell tekinteni, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ezen a napon rendelkezik.
A választott újabb ellátás a választás napjára visszamenőlegesen járó összegét a folyósító szerv csökkenti az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ily módon kiszámolt különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor.
A korábbi ellátás megszüntetése iránt is az érintett hatóságok intézkednek, oly módon, hogy a megszüntetés napjáról az új ellátást megállapító szerv értesíti a megszüntetni kért ellátást folyósító szervet. A megszüntetésről és a megszüntetés napja után folyósított, levonandó ellátás összegéről a 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
megszüntetett ellátást folyósító szerv értesíti a másik hatóságot, így a szülőnek ezzel kapcsolatban nem szükséges külön kérelmet benyújtania vagy nyilatkozatot tennie.
Pl: Gyakran előforduló eset, hogy valaki gyes folyósítása alatt jogosulttá válik gyed-re (tgyás-ra) is. Ha a szülő gyed-re való jogosultsági feltételei – például egy második gyermek születése folytán - 2011. január 2-tól állnak fenn, de a gyed-re való áttérés iránti kérelmét csak 2011. január 30-án adja be, a kérelemben nyilatkozhat úgy, hogy a gyed-et (a számára lehető legkorábbi) január 2-i időponttól kívánja igénybe venni. Ilyen esetben a következő módon alakul a gyed számítása:
A szülő megkapja visszamenőleg január 2-tól a gyed-et (tgyás-t), az Államkincstár 2011. január 1. napjával megszünteti a gyes folyósítását és közli az egészségbiztosítóval a 2011. január 2. napjától kezdődő időszakra folyósított gyes összegét, amely a gyed (tgyás) összegéből levonásra kerül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a választás napjától csak abban az esetben folyósítható az ellátás, ha ezen a napon a szülő már rendelkezik a magasabb összegű ellátás igénybevételére jogosító feltételekkel. A fenti példánál maradva a kismama hiába választotta volna gyed-re (tgyás-ra) való áttérés napjának december 30-át, ha csak január 2-től kezdődően jogosult az ellátásra.
A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól
a gyermeket szülő anya által igénybevett gyed esetében a szülést
a szülő anyától eltérő más jogosultak által igénybevett gyed esetén a jogosultság kezdetét megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A gyermek második életévének betöltéséig a gyed akkor is jár, ha az ellátás igénybevételét időközben – pl. átmeneti munkába állás miatt – megszakítják, felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az ellátás megszakítása a már megállapított gyed összegét nem érinti.
Ha a gyermeket szülő nő (örökbe fogadni szándékozó nő) meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek (például az apának) a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.
A gyermekgondozási díj összegének megállapítása
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében a gyed összegét – ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik – 2008. március l-jétől a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítéssel folyósítja az egészségbiztosító.
A gyed alapjául szolgáló jövedelem meghatározása
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.
A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
A gyed alapjául szolgáló jövedelem meghatározása, ha
a szülőnek a gyed kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben van 180 napi jövedelme
Ha a gyed jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben a szülőnek volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a gyed-et a gyed jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani.
a szülőnek a gyed kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 napi jövedelme
Ha a gyed-re jogosult szülőnek a gyed jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a gyedre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a gyed összegét kiszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos. Ha a biztosítás megszakadt, a megszakítást megelőző jövedelmet nem veszik figyelembe a számításnál.
a szülőnek a gyed kezdőnapját közvetlenül megelőzően nincs 180 napi jövedelme
Ha a szülőnek a gyed-re jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a gyed alapja (ha a gyed-re való jogosultság kezdőnapján fennálló szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, az a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a ténylegesen elért naptári napi jövedelemből számítják a gyed-et).
E szabály alól kivétel az, akinek azért nem volt meg a 180 napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyed-ben részesült.
a szülő a gyed-re jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, és ezért nincs meg a 180 naptári napi keresete.
Ha a szülőnek az irányadó időszakban [a gyed-re jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően] azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér.
A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Munkahely változtatás hatása a gyed összegére
A gyermekgondozási díj összege akkor sem változik, ha a szülő munkahelyet változtat és az új munkáltatójánál ugyanazon gyermek után ismételten gyermekgondozási díjat kér.
A gyermekgondozási díj mértéke
A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed legfeljebb 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2012. évi felső határa havi bruttó 130.200 Ft.
A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.
A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január l-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.
Gyed ugyanazon gyermek után, ugyanazon személy részére
Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy részére ismételten meg kell állapítani, a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított díj összegével, azzal, hogy ha a gyermekgondozási díj összege eredetileg a felső határral megegyező összeg volt, akkor értelemszerűen a tárgyévre érvényes összeghatár szerint módosul.
A gyed igénylése
A gyed kérelem benyújtása
A gyed iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon 2 példányban a foglalkoztatónál kell bejelenteni. A gyed iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat. A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell.
A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásához szükséges „Igénybejelentés táppénz, gyermek ápolása címén igényelt táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” és „Foglalkoztatói Igazolás” elnevezésű nyomtatványokat az OEP honlapján közétett számítógépes programmal állítja ki, és azt illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez továbbítja.
A nyomtatványok, valamint a kitöltésükhöz szükséges útmutató honlapunkon elérhetőek.
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót a fentiek szerint kitöltött kérelmet – ügyfélkapun történő regisztrációt követően – elektronikus úton is benyújthatja. Ahhoz, hogy a foglalkoztató a gyed iránti igényt ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tudja benyújtani, szükséges, hogy az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél regisztráltassa magát. A regisztrációval kapcsolatban külön tájékoztató került kiadásra, mely szintén megtalálható honlapunkon.
Elektronikus kapcsolattartás estén a gyed igényérvényesítés során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz, azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért az elektronikus kapcsolattartási mód igénybevételével beküldő fél felel. Az igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni, a megőrzési kötelezettség 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
megszegése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig (foglalkoztató és egyéni vállalkozó esetében 10. 000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig) terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus kapcsolattartás választása esetén sem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” és az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványokat.
Az igénybejelentés napja
Ha a kérelmet szóban terjesztették elő, akkor az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni. A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
Ha a kérelem a szülési szabadság, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálásra nyitva álló határidő a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követően kezdődik.
A kérelemhez csatolni kell:
A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, feltéve, hogy a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították,
örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat,
magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,
A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell,
Irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást, szükség szerint.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót – a gyermek 3. életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadság illeti meg, amely engedélyezését a munkáltató a „foglalkoztatói igazoláson” igazolja.
A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a gyed igénylése két ellátás közti választással történik – ideértve az esetleges késedelmes választás esetét is – csak a választás napjától (azaz a szülő által megjelölt naptól, ami nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gyed-re való jogosultság feltételivel már rendelkezik) folyósítják az újabb ellátást. 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
A gyermekgondozási díj kérelem elbírálása, az ellátás folyósítása
A gyermekgondozási díj iránti kérelmet
a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, [a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához tartozó munkáltatói kör esetén a Magyar Államkincstár,]
egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv bírálja el és folyósítja.
Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyed-et, akkor annak a munkáltatónak kell elbírálni a kérelmet és folyósítani az ellátást, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Ha egyidejűleg több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónál van a szülőnek gyed-re jogosító jogviszonya, akkor annak a kifizetőhelynek kell elbírálni a gyed kérelmet, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Ha a több biztosítási jogviszony ugyanazon a napon kezdődött, a kérelmet annak a munkáltatónak a kifizetőhelye bírálja el, ahol a szülő szerződése szerinti jövedelme magasabb.
Előleg megállapítása, folyósítása
Amennyiben a gyermekgondozási díj összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 30 napon belül nem határozható meg, az igénylő részére végzésben előleg megállapítására kerül sor. A gyermekgondozási díj összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
Amennyiben az igénylő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét visszavonja, a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.
Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő gyermekgondozási díjra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.
Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a gyermekgondozási díj a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.
A gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani, kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig teljesítik azt, az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára átutalással.
A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv kamatot köteles fizetni a gyedre jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot a folyósított előleg összege utána, illetve ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 Ft-ot). A késedelemre fizetett kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
Bejelentési kötelezettség
Az ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Amennyiben az ellátásra jogosult körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján már nem járna az ellátás, azt 8 napon belül kell bejelenteni az ellátást folyósító kifizetőhelynek, vagy egészségbiztosítási pénztárnak.
Jogorvoslat
A jogorvoslat, mint az eljáró szerv tévedésének kijavítására hivatott alkotmányos alapjog érvényesítésére természetesen a gyermekgondozási díj megállapítására irányuló eljárás során is lehetőség van.
A fellebbezés olyan nyilatkozat, amelyben a fellebbezésre jogosult személy a közigazgatási határozatban foglaltakat vitatja, azt sérelmesnek tartja, ezért annak megváltoztatását kéri.
A jogorvoslati kérelmek benyújtásáért nem kell illetéket fizetni, mert a társadalombiztosítási ellátás biztosított általi igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték és költségmentes.
Fellebbezés
Bírósági felülvizsgálat
A határozat módosítása, visszavonása
Méltányosság
Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. Az egészségbiztosító e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
A méltányosságból megállapítható gyed folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérőn is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított ellátás alapja nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérnél. Ha azonban a biztosított szerződés szerinti vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el, a szerződés szerinti/tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
A pénzbeli ellátás méltányosságon alapuló engedélyezése során figyelembe kell venni a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.
A méltányossági kérelem
A gyed méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell benyújtani írásban, akkor is, ha a munkáltatónál van kifizetőhely. Az elektronikus kapcsolattartást a méltányossági kérelem vonatkozásában a jogszabály kizárja. 2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
A kérelemnek tartalmaznia kell:
a közös háztartásban lakók számát,
nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.
A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról a egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv értesíti a kérelmezőt. A méltányossági ellátást kizárólag a egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv folyósíthatja, még akkor is, ha a kérelmező munkahelye kifizetőhely.
A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ezért ha pl. a biztosított részére a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását engedélyezték, ez nem jelenti azt, hogy a kérelmező a gyermekgondozási díjat is kap.
A egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv méltányossági jogkörében hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségére hivatkozva [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. §] lehet kérni.
Nyomtatványok:
Igénybejelentés gyermekgondozási díjra (GYED 1)
Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról
Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához
Folytatólagos igazolvány kérő lap (GYED 4)
JOGSZABÁLYOK:
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) h)–i), 6. § (1), 38/B. § 39–39/B. §, 42/A.– 42/D. §, 50. §, 61– 63. §, 66. § (1)–(6), 68/A. § (2), 69. § , 70. § (1) a) és (2)–(3), 71. § (2)–(4), 72. § 74-77. § 80. §
217/1997. (XII l.) kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról érintett szakaszok: 1. §, 26–26/C. §, 31/A. §, 31/D–31/E. § 37–38. §, 39–39/A.§, 41–42/A. §, 48.§ 49. § (6), 49/B. §
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről fontosabb, vonatkozó szakaszok: 2. § (3), 4. § a)-d) j)–l) r)-s), 5–11. §, 14. § (1)–(2), 16. § (1); 26. § (1) (4)–(5)
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról érintett szakaszok: 20. § – 20/A. §
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről érintett szakasz: 138. § (5)
2012/2 Hatályos 2012. július 1-től
298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról érintett szakasz: 2. § (1)
2008. évi IV. törvény az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról érintett szakasz: 1. §
2008. évi III. törvény az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól érintett szakasz: 4. §
2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 3. § (1) b)